Hungarian translation: Judit Simon
Original (English) text by Ponte Ryuurui (品天龍涙)

1. Jelentés:

hegy, valamint: tetőpont, csúcspont, elmélet, feltevés; bűnper

2. Olvasat:

• Kunyomi (訓読み): やま
• Onyomi (音読み):サン, セン
• Japanese names: さ, やの, やん
• Chinese reading: shān

3. Etimológia

A 山 írásjegy a 象形文字 (しょうけいもじ, shōkeimoji), vagyis a képírásból kialakult írásjegyek csoportjába tartozik. Egy, a földből magasba törő hegy képét ábrázolja.

A 山 írásjegy hangzása, valamint másodlagos jelentései sok szállal kapcsolódnak az ősi kínai mítoszokhoz. Az “Egyszerű írásjegyek magyarázata és összetett írásjegyek elemzése” (說文解字, pinyin: Shūowén Jiězì) című, i. sz. 2. századból származó műben, melyet Xu Shen (許慎, Xǔ Shèn, kb. i. sz. 58 – kb. i. sz. 147), a Han dinasztia (漢朝, i. e. 206 – i. sz. 220 ) idején élt nyelvész állított össze, a következőket olvashatjuk: 宣也。謂能宣散氣、生萬物也。(pinyin: Xuān yě. Wèinéng xuān sǎnqì, shēng wànwù yě.) E mondat jelentése nehezen ragadható meg; tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a 山 írásjegy jelentése “kinyilatkoztatás”; mikor Isten a természet erőinek hangján, azaz a felhőkön és a belőlük földre hulló, éltető esőn keresztül szólal meg.

A Qing dinasztia (清朝, pinyin: Qīng cháo, i.sz. 1644 – 1912.) idején élt tudós, Duan Yucai (段玉裁, Duàn Yùcái, i. sz. 1735 – 1815) “Megjegyzések az Egyszerű írásjegyek magyarázata és összetett írásjegyek elemzésé-hez” (説文解字注, pinyin: shūo wén jiě zì zhù) című könyvében azt olvashatjuk, hogy a 山 és a 宣 (pinyin: xuān, i.e. “kinyilvánít”, “kihirdet”) hasonló hangzású írásjegyek, rímelnek egymással, mivel mindkettőnek a jelentése hasonló: Isten-hez , valamint Isten szavainak természeti jelenségekben (pl. felhők, eső) való manifesztálódásához kapcsolódnak. A kínai írásjegyekkel írt versekben előszeretettel használnak ilyen, hangzás-hasonlóságon alapuló rímeket (畳韻, じょういん, jōin). Ezt az elméletet támasztja alá a “Shi ming” (釈名, pinyin: Shì míng), egy késő-Han dinasztia-kori, nyelvészettel foglalkozó könyv is, mely úgy fogalmaz, hogy a 山 írásjegy jelentése azonos, és ( hangzása alapján) rímel is a 產 (pinyin: chǎn, i.e. “reprodukál”, “életet ad”) írásjeggyel.

Az ókori Kínában az a hit élt, hogy a hegyek szülik a felhőket és az ég mozgása is tőlük ered. Ennek a hitvilágnak köszönhetöen a hegyek gyakran központi szerepet kaptak az esőimákban. A “kinyilatkoztatás” jelentés pedig valószínűleg egy allegória: az istenek szavai eső formájában hullanak alá a földre, válaszként az emberek imáira . Ha zivatar idején egy fenséges hegyvonulat látványában gyönyörködünk, mi magunk is meghallhatjuk a mennydörgés isteni hangjait.

Ha megnézzük a tűz írásjegyének 火 (ひ, hi, i.e. “tűz”) etimológiájáról szóló cikket, és összehasonlítjuk a két írásjegy csontírásos (甲骨文, こうこつぶん, kōkotsubun) változatát, szembetűnő hasonlóságot fedezhetünk fel. Mindkét írásjegy – bár etimológiájuk különböző – a képírásból származik.

4. A 山 írásjegy különféle történelmi változatai

1. ábra. a 山 írásjegy csontírással írt változatai (甲骨文, こうこつぶん, kōkotsubun, i.e. kb.1600 – i.e. 800 )

2. ábra. A 山 írásjegy nagy pecsétírással (大篆, だいてん, daiten) írt változatai. A bal oldali írásjegyek kinbun (金文, きんぶん, i.e. “szöveg fémen”) írással íródtak. Mindegyik írás Wu Dacheng (呉大澂, pinyin: Wú Dàchéng, i. sz. 1835 – 1902), a Qing dinasztia (清朝, pinyin: Qīng cháo, i. sz. 1644 – 1912 ) ideje alatt élt híres pecsétírás- szakértő és kalligráfus munkája.

3. ábra. A 山 írásjegy hivatali írással (隷書, れいしょ, reisho) írt képe. Ez a dörzsölt tus technikával készült alkotás a Shi xia song (西狹頌pinyin: Shī xiá sòng) nevű faragott kőről származik, amelyet a késői Han dinasztia (漢朝, i. e. 206 – i. sz. 220 ) idején, i. sz. 171-ben állítottak. A Shi xia song-ot tartják az egyik legmegfelelőbb mintának a hivatali írás rinsho-jához(臨書, りんしょ, i.e. “mesterművek másolása [tanulmányozása]”)

4. ábra. A 山 írásjegy történeti fejlődését, változását követő ív rövid megszakításával most négy olyan változatát szeretném bemutatni, melyeket ugyanazon kalligráfus készített.
A legfelső folyóírással (行書, ぎょうしょ, gyōsho) készült, a többi három pedig fűírással (草書, そうしょ, sōsho). Figyeljük meg a vonássorend módosulását a fűírással készült változatokban. Dörzsölt tus munkák Wang Duo (王鐸, pinyin: Wáng Duó, i. sz.1592 – 1652 ), a késői Ming (明朝, pinyin: Míng cháo, i. sz. 1368 – 1644 ) dinasztia végén, és a korai Qing (清朝, pinyin: Qīng cháo, i. sz. 1644 – 1912) dinasztia elején élt kalligráfus alkotásai közül.

5. ábra. A 山 írásjegy dörzsölt tus technikával, minta – írással (楷書, かいしょ, kaisho) készült változata, mely a költő és kalligráfus Xue Yao műve (薛曜, pinyin: Xuē Yào, születésének és halálának éve ismeretlen, bár tudjuk, hogy az i. sz.7. század végén és az i. sz. 8. század elején alkotott). A kalligráfia a Xiari you shicong shi (夏日游石淙詩, pinyin: Xiàrì yóu shícóng shī) című munkából származik, a korai Tang dinasztia (唐朝, 618 – 907) idejéből.

5. Hasznos kifejezések:

• 火山 (かざん, kazan) – vulkán
• 富士山 (ふじさん, Fuji san) – Fuji hegy
• 山門 (さんもん, sanmon) – templom főbejárata
• 山羊 (やぎ, yagi) – hegyi kecske
• 沢山 (たくさん, takusan) – sok, számos